Két apropója is volt az útnak:
- szombaton (2012.03.10.) volt Nóri diplomaosztója;
- csütörtökön volt az n+1. hagyatéki tárgyalás, amire már illett elmennem.
2012.03.07. (szerda)
A repülőnk 7-én 10 óra körül szállt le "csakazértis" Ferihegyen. A fiatalok (Nóri húga, Zsófia és a barátja, Zsolti) jöttek ki értünk.
A reptérről egyenesen a Gödöllőn lévő CIB bankba mentünk, hogy megszűntessük Nóri magyar bankszámláját. Az enyémet még meghagytuk, később kiderült, hogy feleslegesen, sőt...
Itt már volt egy kis összezördülésem az ügyintézővel, mert nem akarta elfogadni Nóri útlevelét, mondván nincs benne a rendszerbe. Buta banki szabály! Kimentem a kocsiba a személyiéért, azt már elfogadták, hirtelen kiderült, hogy Nóri mégiscsak Nóri és nem egy, a bankot, az országot és úgy alapjaiban a világot rombadönteni akaró imposztor... félelmetes, ugye?! :)
A bankból átmentünk a Pannon-hoz... vagy Telenor-hoz? Végül is teljesen mindegy, nem? Hosszú kínlódás után megszűntettük a magyar telefonszámainkat is. Volt egy kis elmaradásunk, mert nem tudtuk kintről fizetni a számlákat (köszönjük OTP!). Kifizettük (kb. 13.000 Ft volt 2 telefonra). Egy gonddal kevesebb!
Apropó, észrevettétek már, hogy Magyarország az átnevezések országa?
Lágymányosi híd -> Rákóczi híd
Ferihegy -> Liszt Ferenc
Millió utca és tér kapott új nevet...
Végül a kedvencem: Washington György sétány (Városliget)... egyszerűen nevetséges, bár nem új a neve. Inkább erre figyeltek volna a narancsosok, mikor örjöngve, habzó szájjal átírták az utcaneveket. Persze megértem, valamire majd emlékezni kell velük kapcsolatban is.
I. Viktor, az utcanév táblák királya, aki még az Unio-t is megregulázta ;)
Pannon után irány Kertesre, kicsit szusszantunk, majd miután nekem időpontom volt az Okmányirodába 2-re, indultunk vissza Nórival.
Az Okmányirodában bejelentettem a külföldi letelepedést. Kicsit papíroztunk, az ügyintéző sajnálatát fejezte ki, hogy végleg elhagyom a szülőföldemet... én annyira nem sajnálom, de ezt nem mondtam neki.
Elvette a személyimet és kilyukasztotta. Ezt megismételte a lakcímkártyámmal is.
Ezzel lezárult egy szakasza az életemnek...
Okmányiroda után mentem nővéremékhez, illetve egy kézilabda meccsre, amin az idősebbik unokahúgom - Anna - is játszott. Nem ismerem a szabályokat, de jó volt a meccs. Kikaptunk, van ilyen... :(
Utána haza (hozzájuk), rövid beszélgetés, készülés a másnapi hagyatékira, majd alvás.
2012.03.08. (csütörtök)
Kelés viszonylag későn. Mikivel - sógorom, nővérem férje - elmentünk az ügyvédünkért, majd Gödöllőre, a közjegyzőhöz.
Most nem részletezem a történteket, majd ha vége lesz az egésznek...
Apám "elfelejtett" eljönni... gondolom mondanom sem kell, hogy mennyire hiányzott ;)
2012.03.09. (péntek)
Találkoztam Pesten Pepével... ismét egy név, ami a többségnek nem sokat mond :) Ő a legrégebbi barátom, idestova ~25 éve ismerjük egymást, ami azért nem semmi...
Élvezhettem a MÁV által nyújtott szolgáltatásokat is az Erdőkertes - Budapest vonalon...
Az itteni másodosztályú vonatok így néznek ki (érdemes összehasonlítani a magyar vonatokkal):
Minden tiszta, az ülések mellett konnektorok, az ülések hátulján olyan lenyitható tálca, mint a repülőgépeken is van.
Szemben kijelző mutatja, hogy melyik állomás következik.
Az újabb típusokon van fülhallgató csatlakozó is. Nem tudom, hogy mire jó, nem próbáltam ki, de van :)
Ez a mosdó kézmosós része. Ragyog, illatos. Folyékony szappan, papír törlőkendő, WC papír, stb...
A kép bal oldalán lehajtható pelenkázó.
Ez pedig a WC...
Csillog-villog ez is. Igényes.
Bal oldalon a WC mellett a piros gomb a vészjelző. Ha valami gond van, akkor lehet jelezni, hogy jöjjenek az emberért...
Ez egyébként jellemző itt mindenhol, az üzletekben lévő mosdóban is van vészjelző.
Hazafelé menet egy boltban vettem egy üveg vodkát és némi redbullt, mert jó, ha az ember védettséget szerez Magyarországon is... ;)
Az estét a már említett védettség megszerzésével töltöttük...
2012.03.10. (szombat)
A nagy nap... 3 és fél év munkájának gyümölcse... Nóri végre átvehette diplomáját, amit a Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelemi Karának (polgári nevén a KülKeren ;) ) kereskedelem és marketing szakon szerzett...
Az ünnepség nem volt hosszú és még csak vontatott sem. El kell ismerni, jó volt.
Vicces részét képezte viszont az eskütétel, amikor a frissen végzettek többek között arra is megesküdtek, hogy tudásukkal Magyarországot fogják szolgálni (ha legalább hazát mondták volna, akkor azt már rá lehet fogni Svédországra, de nem hagytak kiskaput), blablabla... a helyzet komikusságát nagyban fokozta, hogy a diploma átvételekor Nóri már külföldi lakcímmel rendelkezett...
Mindegy is, az eskütétel megtörtént; valahogy át kell írni a nevét a Svédországba szóló jegyén, mert így sajnos nem jöhet haza...
Arra gondoltam, hogy majd félévente meglátogatom; küldök neki pénzt az alatt a 20 év alatt, amíg talál Magyarországon olyan munkát, amiből meg is lehet élni kényelmesen...
Készült kép is a diplomaosztóról (több is, de csak ez szalonképes ;) ):
Nem, nem ásítok éppen és Nóri sem ezen nevet :)
Jól áll neki a talár... de nekem is az öltöny :)
A diplomaosztó után családostul vonultunk a Veresegyházon lévő Holdfény Étterembe. Nagyon kellemes hely, jól is főznek és még teknősök is mászkálnak az asztalok között:
Ebéd után visszamentünk Kertesre. Beszélgetés, vodka-redbullozás, minden, ami kell...
2012.03.11. (vasárnap)
Repülés haza... a gép a szokásos időben, reggel 6-kor indult :( Nem annyira szeretjük, de ez van.
A 6-os indulás velejárója, hogy szeretünk kiérni - biztos, ami biztos alapon - 5 és negyed 6 között :) A 2 órával korűbban kiérés teljesen értelmetlen, repülőgép még sosen indult korábban. Ez a kb. 45 perc bőven elég ahhoz, hogy még együnk - igyunk valamit, aztán megvárjuk míg mindenki feláll a kapuknál (ekkor ülünk mi le) és békésen elücsörgünk kb. 5:50-ig, mikor elfogynak az emberek a kapunál és már nem kell ácsorogni feleslegesen.
Visszatérve az indulásra, ahhoz, hogy 5:15-re legkésőbb Ferihegyen legyünk, ráérünk elindulni 4:30-kor. Tehát 4-kor kel kelni, ha még be is akarok pakolni... ;)
Szokásos, unalmas, végigalvós repülőút... 2 óra kb.
Végre újra itthon!
Hétfőn - 2012.03.12. - volt még egy kötözés, de semmi komoly... minden OK, a lyuk is szépen alakul a tenyeremen, a többi bőrhiány is úgy fest, hogy gyógyul.
A kritikus része még mindig az ujjaim mozgatásának visszaszerzése, de ezt nem nagyon lehet siettetni. Majd alakul és ha kell, megműtenek... nem rajtam múlik.
Szépnek sem túl szép az új bőr, de majd szebb lesz és úgyis addig fogok sebésztől sebészig járni, míg szép vagy legalább is mihezképest szép nem lesz... ez fontos.
Beadtam interneten a Försäkringskassan-nak a papírokat, remélem a hónapban vagy legkésőbb áprilisban kapok majd táppénzt...
Szép napot, kellemes hosszú hétvégét és vigyázzatok egymásra / magatokra!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése