2012. szeptember 8., szombat

Első találkozás a svéd egészségüggyel

Az egész úgy kezdődött, hogy Stefan kislánya beteg volt. Stefan otthon maradt vele 1 napra... ezután bejött dolgozni.

Viszonylag gyorsan átpasszolta Gyulának a kórt. Gyula ezt - ahogyan kell - vissza is vitte Magyarországra, mert mit kiderült, az ott töltött időben végig beteg volt. Így még szerencsétlen Zsolti is elkapta... aztán anyósom is...

Közben kiderült, hogy Stefan mellett fogok dolgozni, ezért átjárogattam hozzá nézni mit és hogyan csinál... lehet hiba volt az akkor már lassan 2 hete beteg Stefan tároságát keresni... :)

Végül eljutottunk odáig, hogy most már én is beteg vagyok... múlt hétfőn kezdett komolyabb lenni, addig csak a szokásos torokkaparászás volt, amit Algopyrinnel próbáltam kezelni (még Magyarországról hoztam egy halommal, nekem eddig ez vált be a legjobban és a Cataflan illetve az AntiDolor, de azt nem kapok :) ). Kevés sikerrel. Most már 1 hete hiába a tea, méz, hagyma és hasonló homeopátiás dolgok, valami ütősebbet szeretnék, mert 2 napja aludni sem nagyon tudok.

Nap közben javul a helyzet, de estére rámtör a köhögőgörcs :) ettől Norcy sem tud aludni, ezért éjjelente kiköltözöm a nappaliba és ott próbálok meg elaludni.

Tegnap - hétfő, 2011.11.07. - még bementem dolgozni, de előtte csak 1,5 órát sikerült aludnom :( Kérdezte is a főnök, hogy fáradt vagyok-e... dehogyis :D

Még nap közben elkértem a céges orvos telfonszámát (nem is orvos, hanem egészségügyi intézmény). Nyköpingben van, nem messze a kórháztól és igazából két előnye van:

1) ha itt írnak ki, akkor azért nem szólnak a cégnél (mondjuk miért is szólnának, de nem merül fel, hogy csak nincs kedvem dolgozni).

2) nem kell vizitdíjat fizetni, ami ugyan csak 150 kr és kibírható, de annyiból ketten jóllakunk a Mekiben, tehát inkább a Meki... ha pedig adják, mint kedvezményt, akkor miért is ne... nem?

Ma reggel - kedd, 2011.11.08. - felhívtam a céget, kértem időpontot. Meglepődtem... pontban 9-kor telefonáltam és ma 11:15-re kaptam is időpontot.

Ennyit arról, hogy 3 napig kellene várni, nem szívesen látnak el, nem foglalkoznak a beteggel... megint egy kint élő magyarok által kitalált mítosz lett oda (mint már sok esetben, ha valamiről valami rosszat mondtak mindig kiderült, hogy nem egészen úgy van).

...

Most 15:19 van, hazaértünk :)

A hely egy régebbi gyárépület lehetett, amit felújítottak. Több emeletes, a második emeletén kapott helyet a Previa rendelője. Ahogy a weboldalukat nézegettem - www.previa.se -, ez egy országszerte jelenlévő vállalat, gondolom nem lehet rossz.

Leültem a váróban, ami egy kellemesen berendezett kisebb helyiség, jókora és kényelmes kanapéval, virágokkal és tiszta, kultúrált mosdóval (kíváncsiságból néztem meg :) ).

Nemsokára jött is értem egy nővér, kérte, hogy töltsem ki az adatlapot, amin a PN-em, nevem, címem, munkahlyem és telefonszámom szerepelt (illetve ezeket kellett kitölteni).

Mikor végeztem már jött is az orvos, egy 55 év körüli svéd doktornő. Az első találkozás a következőképpen zajlott (a nevére nem emlékszem, furcsa neve volt, de svéd, ezért nevezzük Gunilla-nak):

- Szia, Gunilla vagyok és én foglak megvizsgálni.
- Szia, Barna vagyok.
- Ez a keresztneved, ugye?
- Igen... :)
- Erre gyere...

Én pedig mentem. Beterelt egy vizsgálóba, leültetett. Kérdezett pár dolgot - angolul beszélgettünk, már tudta, hogy angolul kell velem beszélni, (mikor időpontot foglaltam angolul, gondolom körbement az információ) aztán belekémlelt a torkomba. Meghallgatta ahogy meg akarok fulladni aztán elkezdte sorolni a tüneteimet (mikor vagyok rosszabbul, miket érzek, ilyesmik). Gondolom ez egy odafigyelő orvosnál nem nagy ügy, mondhatni szakmai dolog, Magyarországon mégsem éreztem (csak egyszer, egy ügyeleten), hogy ennyire elébe mennek a dolgoknak, nehogy kimaradjon valami. Ha valamit mégsem talált el, akkor javítottam, ha valami kimaradt, akkor hozzátettem.

Mondta, hogy jönni fog egy nővér, vért vesz tőlem... itt akartam messze hajítani az agyamat, hogy most akkor holnap jöhetek vissza az eredményért...

Meg is jött a nővérke, hozott egy olyasmi szerkezetet, mint amit a vércukorszint ellenőrzéséhez használnak + egy kicsi, vékony, üveg csövecskét. Megszúrta az ujjam és a vérhez odatartott csövecske magába szippantotta a véremet :) (kapilláris hatás?)

Nővérke el, doki vissza úgy 5 perc múlva. Mondja, hogy az eredmények alapján nem baktérium, hanem vírus. Valami, nem tudom mi magasabb a kelleténél, de alacsonyabb a baktérium esetén elvárttól. Vírusra viszont pont jó. Jajj, de jó... vagy nem? :D

A köhögésre kaptam valami szirupot, a gyógyszertárban lehetett kiváltani 168 kr-ért. 250 ml és esténként 10 ml-t kell bevenni belőle. Mondták, hogy ne vezessek utána, mert elzsibbaszthat. Jól van :) Mikor hazaértünk bevettem egy fél adagot, hogy leteszteljem milyen a zsibbadás, de eddig semmi, tehát akár vezethetnék is. Persze a dupla adag az azért más lehet és az elővigyázatosság sem árt.

Most pihenés van és várakozás egészen holnap reggelig, mert akkor megyek dolgozni :) Nincs mese, a gazdaságnak pörögnie kell, sok a munka és fizetést sem azért kapok, hogy otthon üljek... :)

Nagy pirospont eddig a svéd egészségügynek, bár még nem gyógyultam meg :) Ha még 5 nap múlva sem tudok aludni, akkor visszavonom a pirosat vagy átszínezem feketére az ellenőrzőjükben... ;)

Jelenleg Svédország 4:0-ra vezet a magyar bevándorlókkal szemben... (ügyintézés, utak, emberek és egészségügy).

Nem is igazi betegség az, amivel az ember nem megy el vásárolni :) Jön a hideg, vettünk egy 1kW-os elektromos radiátort, ami kellemes meleget csinál a nappaliban. Jó lesz majd hajnalban, mikor állandóan fázom :(

Vettünk még egy tokot az iPhone-omhoz (pénteken beruháztam egy iPhone 4S-re, mert az jó és mert cseppet sem vagyok impulzusvásárló, egyáltalán nem volt hatással Steve Jobs halála a döntésemre ;) ), illetve Norcy is megkapta az övét egy valamivel régebbi, de nőiesebb iPhone 3GS-t, de az már régebben történt (meglepetésnek szántam, mikor legutóbb hazatért Magyarországról). Így most már a tálkában lévővel együtt 3 Apple is van a családban ;) Sajnos ma megkívántam egy iMac-et is az ElGigantenben, mert jó nagy a képernyője :)

Breaking News

Anyós most számolt be a bettnai általános iskolában eltöltött napjáról. Az eddigi, szintén bevándorló híresztelésekkel ellentétben a svéd gyerekek nem is annyira bunkók, primitívek és alsóbbrendűek, mint azt a magyarság hírdeti itt...

Csodálkoznak, hogy ennyi kifejezett rosszindulat mellett miért akarom letagadni a származásomat? Engem ilyenekkel ne vegyenek egy kalap alá! Nekünk tetszik itt, nekünk jó itt, mi boldogok vagyunk itt és mint idegenek szó nélkül elfogadjuk a különbségeket a magyar dolgokhoz képest, nem nyafogunk olyan dolgok miatt, amik itt másképpen működnek csak azért, mert nem ezt szoktuk meg... mások pedig idejönnek és elvárnák, hogy hasra essen a svéd nemzet a magyarság elvárásai előtt... ÉBRESZTŐ!!! :)

Jah, ezt csak azért, mert így már 5:0 a valós és a bevándorlók által szállított "tények" állása... ;)

Betegségmentes hétköznapokat kívánunk mindenkinek!

Köszönet Norcynak a gondoskodásért!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése